jan
24

Eddig is izgatott ám, hogy mit mond, szóval készítettem felvételt, egészen pontosan itt a december harmincadikai állapot hallható. Ez amolyan univerzális kisbababeszéd, ebben a korban állítólag a világ bármely tájára született kisbabák, függetlenül attól, hogy japánok, argentinok vagy magyarok körülbelül ugyanúgy próbálgatják a hangjukat, nincs különbség.

A fejlődéshez még tudni kell - és ez emlékeztető a magam számára is - hogy szakaszosan történik. Vannak időszakok, amikor inkább a teste nő, meg vannak, amikor inkább szellemi növekedés történik.

Például van három-négy nap, amikor rengeteget eszik, majdnem dupláját annak, amit szokott és napról napra én is érzem, hogy nehezebb, látom, hogy nőtt.

Máskor pedig szinte alig eszik pár napig, viszont képes harminc-negyven percet is beszélni. Egész szónoklatokat tartani. Hogy hogyan, az is változik:

Körülbelül a 12-14. héten például rengeteg féle hangot próbált ki. a kkkkkkk, bbbbbbe, aaaaaa, euttthhhh, th (ez a fogak közötti nyelv, mint az angol "thank"-ben), brrrrr, bvvvv, eeüüüüeeee, eööööe, szívesen mondogatta, hogy hekkü, hááááágiiii, iiiiii, sőt egyszer kimondta, hogy kakiiii meg "ana" azonban néhány nap múlva teljesen elmúlt, megint enni kezdett.

Volt egy időszak (jó lenne visszakeresni, mikor), amit egész napos sikítozással töltött. körülbelül a 15-18. héten valamikor. azt próbálgatta, milyen hangosan képes sikítani. akkor nem is gügyögött egyáltalán, viszont jó hangosan szirénázott. Ez is elmúlt pár nap alatt. 

A múlt héten pedig elővette a magánhangzókat, mintha azt próbálgatta volna, mennyi féleképp lehet mondani azt, hogy aaaaaaaaaaa. Magasan, mélyen, hangosan, hosszan, röviden. Főleg azt gyakorolta: aaaaaaaaa, eeeeeeee. Amikor mutattam neki a kerek szájú ooooo-t, csücsörített, de mégis valami aaaaaaa és öööö közötti, inkább aá-ra hasonlító hang jött ki rajta, nem Ó. Nagyon viccesnek találta, hogy én meg azt mondogatom: iiiiiiii, éééééé vagy üüüüüü.

Körülbelül két napja kezdett el figyelni olyan dolgokra is, amikre eddig nem: más kisgyerekek érdeklik, mit csinálnak, hogyan csinálják, milyen hangokat adnak ki. Körülbelül két és fél napja megint nem beszél, úgyhogy valószínűleg jövő hétre jön az új gügyögési hullám, viszont az eddigiek alapján teljesen elfelejti azt, amit eddig produkált. Például több, mint egy hónapja nem mondja már ki, hogy kkkkkkk pedig régebben rendszeresen gyakorolta. (Ezt valamelyik mesekönyv békaillusztrációjához mondtam és ő utánozni kezdte. Akkor volt körülbelül három hónapos.)

És mielőtt elfelejteném, amikor legeslegelőször kommunikált, három hetes volt: evés közben ha meg kellett állni büfizni, egy rövid "e" hangot mondott. Ezt körülbelül két hétig használta, egészen egyértelmű volt és teljesen konzisztens. Teljesen lehetséges, hogy véletlenül mindig ez a hang jött ki belőle ha tele volt talán, tisztában vagyok vele, hogy nem lehet tudatos, mégis érdekes. Aztán persze elmúlt ez is.

A bejegyzés trackback címe:

https://szavunkatadjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr783743287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.